Hiperkarma:Dob meg basszus

Tükörbe néz, és a képét lesi, ahogy átalakulnak a vonásai,
Mikor a hajnali metrón tökegyedül önmagával szemben ül.
És érzi a vesztét, valaki figyeli, a túloldalról beszélnek neki,
De nem hall semmit, ő már csak ilyen.
Csak a dob, meg a basszus zakatol a füleiben.

Magába' beszél és kutyahúst kajál, ha pénzt kap a kezébe, telefonál.
Valami mindig kell, mikor a szerelem leteszi a seggét. A földreülteti,
És úgy vágja taccsra, ahogy senki nem teszi,
És látja is ő, csak észre nem veszi,
Hogy ennyit tud, csak ő tudja milyen,
Mikor a dob, meg a basszus zakatol a füleiben.

Megerőszakol, ha nem vigyázol, ha háttal állsz neki,
És úgy tartja kedve, akkor ugrik, és addig mozog…

…Míg el nem indul újra az, hogy
„Umm-pá”, és a csávó kever,
lenyugtatja majd a funksoulbrothercheckitoutnow.
Ó, igen.
Csak a dob, meg a basszus zakatol a füleiben.

Dob meg basszus zakatol a füleiben.
Dob meg basszus zakatol a füleiben, dob meg basszus zakatol a füleiben.
Dob meg basszus zakatol a füleiben, dob meg basszus zakatol a füleiben.
Dob meg basszus zakatol a füleiben, dob meg basszus zakatol a füleiben.
Dob meg basszus zakatol a füleiben. Dob meg basszus zakatol a füleiben.